Levél a maximalistáknak

Kedves Maximalista!

Először is: nem vagy egyedül. Tudom, hogy hajt a vágy, hogy mindig a legjobbat hozd ki magadból. Tudom, hogy egy „elég jó” megoldás számodra nem megoldás. És azt is tudom, hogy amikor eléred azt, ami egykor a célod volt, már egy újabb mércét állítasz fel.

De hadd kérdezzek valamit.

  • Ha azt mondanám, hogy írd le, milyen számodra a „tökéletes” élet, karrier, párkapcsolat – hogyan fogalmaznád meg?

  • És ha elismételném ezt neked, majd megkérdezném, hogy hány százalékot adnál rá, mit válaszolnál?

Érdekes, igaz? A legtöbben nem mondanak 100%-ot. Még a saját tökéletesség-definíciójuk sem elég tökéletes számukra.

A maximalizmus paradoxona

A maximalizmus egyszerre lehet erősség és akadály. Képes hajtani minket, segíthet a fejlődésben, de ha nem figyelünk, egy végtelen versenybe kényszerít minket önmagunkkal és egy soha el nem érhető ideállal.

A probléma nem az, hogy többre vágysz. A probléma ott kezdődik, amikor soha nem elég, és minden eredmény után azonnal a következő célpontra szegezed a figyelmed, anélkül, hogy megállnál értékelni, amit elértél.

Ha mindig a következő hegycsúcsra nézel, soha nem fogsz megpihenni és élvezni a kilátást.

A „100%” illúziója

Sokan hiszik, hogy ha még egy kicsit jobban teljesítenek, ha még egy kis pluszt beletesznek, akkor elérik azt a pontot, ahol végre elégedettek lehetnek.

De a valóság az, hogy a 100% soha nem létezik – mert folyamatosan újradefiniáljuk, új szempontokat veszünk figyelembe, és mindig van valami, amin „még lehetne javítani”.

Ez egy végtelen játék. És egy idő után kimerítő.

Ha az „elég jó” soha nem elég, akkor hogyan fogod felismerni, amikor valamit igazán jól csináltál?

Hogyan engedd el a tökéletesség illúzióját?

1. Kérdezd meg magadtól: Ki határozza meg a 100%-ot?
Ha a saját tökéletes definíciódra sem mondasz 100%-ot, akkor valójában mihez méred magad?

2. Ünnepeld az „elég jót”
A fejlődés nem arról szól, hogy mindig tökéletes legyél, hanem hogy folyamatosan haladj és értékeld, amit már elértél.

3. Figyeld meg, mikor vagy elégedett – és mennyi ideig
Ha eléred a célodat, és másnap már egy újabbat állítasz fel, add meg magadnak a jogot, hogy egy pillanatra örülj az eredményednek.

4. Engedd meg magadnak a hibázást
A legtöbb ember nem tökéletes, és mégis boldog tud lenni. Mi lenne, ha néha megengednéd magadnak, hogy ne 100%-ot hozz?

5. Tedd fel a kérdést: Mi változna, ha most 100%-nak tekintenéd, amit elértél?
Próbáld ki ezt a gyakorlatot: Dönts úgy, hogy az, amit ma elértél, már most 100%.
Hogyan érzed magad tőle?

A maximalizmus egy olyan eszménykép, amelyet soha nem lehet teljesen elérni – és talán nem is kell.

Mert az igazi siker nem a hibátlanságban van, hanem abban, hogy fejlődsz, tapasztalsz, és közben jól érzed magad az úton.

Szóval, kedves maximalista, hadd kérdezzek valamit:
Mi lenne, ha ma megállnál egy pillanatra, körülnéznél, és azt mondanád:

Ez most elég jó. És ez rendben van.

Next
Next

Az első lépés az elfogadáshoz: Vedd észre!